Az emberek általában szeretik jól érezni magukat, szeretnek boldogok lenni és próbálják elkerülni az olyan negatív érzéseket, mint a félelem, a gyűlölet vagy a szorongás, ugyanakkor ez nem mindig igaz, gondoljunk csak a horror filmekre vagy arra, hogy sokan szeretnek mozgó repülőkből kiugrálni, csupán a móka kedvéért.

Valami ilyesmi a helyzet a disztópiákkal is, amelyek képesek megmutatni az emberiség legsötétebb oldalát anélkül, hogy a tiszta élményen túl a valódi következményekkel is szembesülnünk kellene.

A disztópiák tükröt tartanak elénk, és megmutatják nekünk, hogy a mai döntéseiknek milyen következményei lehetnek, és lehetőséget adnak számukra, hogy magunk döntsünk arról, hogy tovább szeretnénk-e haladni ezen az úton.

Ugyanakkor egy jó disztópia legfontosabb feladata szerintem az, hogy megmutassa, hogy mi, emberek tudunk ennél jobbak is lenni és példával szolgál, hogy melyik az az út amin nem szabad tovább haladnunk.

A továbbiakban tíz disztópikus olvasmányomat gyűjtöttem össze, kezdve azzal amelyik a legkevésbé tetszett egészen addig, amelyik szerintem minden idők legjobb disztópiája.

10. William Golding: A ​Legyek Ura

A Legyek Ura bármennyire is alapműnek számít, be kell valljam, hogy nekem nem tetszett. Az alaptörténet érdekes és sok lehetőséget rejt, ugyanakkor a könyv maga nem volt jó. Voltak ugyan benne érdekes részek, amikor én naív reménykedtem, de a könyv rendre rám cáfolt és saját lehetőségeit pazarolta el.

Ez a könyv elvileg azért híres, mert megmutatja nekünk, hogy a felszín alatt milyen kegyetlenek tudunk lenni, ugyanakkor úgy érzem, hogy a Legyek Ura nem csinál mást, mint a felszínt kapargatja.

William Golding: A Legyek UraFülszöveg

Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy mítoszregényében: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk.

MEGVESZEM

 

9. H. G. Wells: Világok ​harca

Ez a könyv nem egy tipikus disztópia. Sokak szerint nem is nevezhető annak, ám szerintem a sci-fire és a disztópikus történetekre gyakorolt óriási hatása miatt ezen a listán a helye.

Azt hiszem, hogy ez az egyik legkorábban olvasott könyvem ebből a listából, ugyanakkor arra biztosan emlékszem, hogy nem tetszett annyira, mint amennyire akartam, hogy tetszen. Csalódott voltam olvasás után, és bár sci-fi fanoknak mindenképpen kötelező olvasmány, de senki ne várjon tőle csodát.

H. G. Wells: Világok harcaFülszöveg

A Világok harcában Wells a marslakók és a földi emberek közötti háborút írja le, megalkotva ezzel a műfaj egyik legsikeresebb, hallatlanul izgalmas, végig feszültséggel teli alapművét. E szuggesztív hatású könyvből készült – híres-hírhedt – Orson Welles rádiójáték képes volt igazi tömeghisztériát előidéző pánikhangulatot okozni az Egyesült Államokban – persze ehhez a háborús hangulat is kellett, hiszen a rádiójátékot 1938-ban készítették. A mű a sci-fi alapműve, számtalan filmes adaptációval.

MEGVESZEM

 

8. Ray Bradbury: Fahrenheit ​451

Ennek a könyvnek az üzenetével nem tudok nem egyetérteni: A tudást nem szabad cenzúrázni! Ugyanakkor nem elég ha van egy jó üzeneted, ezt az üzenetet valahogy át is kell adni az olvasónak, különben az egész nem ér semmit. Nos ez a könyv már az elején utat téveszt, onnantól kezdve pedig élvezhetetlen az egész.

Bradbury oldalakat tölt azzal, hogy metaforák és tucatnyi utalások segítségével hivatkozzon a könyv egy-egy jelentéktelen részére, mindeközben a valódi üzenetet pedig figyelmen kívül hagyja, sőt a vége felé már teljesen meg is feledkezik róla, ami miatt gondolom azt, hogy ez a könyv a túlírás klasszikus példája. Pedig még csak nem is egy hosszú könyv.

Ray Bradbury: Fahrenheit 451Fülszöveg

„Fahrenheit 451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég…” A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők.

MEGVESZEM

 

7. Philip K. Dick: Álmodnak-e ​az androidok elektronikus bárányokkal?

Valahol ugyanaz volt ezzel a könnyvel is a problémám, mint az előzővel. Az eleje nagyon jól indult, aztán az író mintha megtorpant volna és a felmerült kérdésekre még csak meg sem próbált válaszokkal szolgálni, ami számomra csalódás volt.

A könyvből készült filmet ugyan még nem láttam, de csak remélni tudom, hogy ott nem tékozolták el azt az eredeti és lenyűgöző történetet, amit ennek a könyvnek az eleje kínál az olvasók számára.

Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?Fülszöveg

A regény, amelyből a Szárnyas fejvadász készült. Philip K. Dick legnépszerűbb műve egy kötetben három vezető irodalomtörténész esszéjével. Bényei Tamás, H. Nagy Péter és Tillmann J. A. a regényt és a belőle készült kultuszfilmet elemzi.

MEGVESZEM

 

6. Anthony Burgess: Gépnarancs

A Gépnarancs első részén ha sikerül túljutnod és nem szenvedtél tőle maradandó mentális sérüléseket, akkor ez a te könyved, hiszen utána olyan élvezetes és érdekes történetet olvashatsz, ami még az érthetetlen első rész borzalmas és felkavaró emlékeitől is megfoszt.

A szörnyű brutalitás mellett ezt a könyvet a valódi zsenialitás jellemzi, mind nyelvészeti, mind művészeti szempontból. Igen, egy igazi kihívás elolvasni, de ahogy haladsz az oldalakkal, egyre inkább azt fogod tapasztalni, hogy milyen jó is ez a könyv.

Anthony Burgess: GépnarancsFülszöveg

A klasszikus zenét megszállottként kedvelő, fiatalkorú Alex napjait a bandájával együtt elkövetett erőszakos cselekedetek sora tölti ki. Alex közvetlen hangnemben, szláv eredetű szavakkal átszőtt szlengjén élethűen írja le e bűncselekményeket, amelyek valójában az embert mechanikus szerkezetté degradáló, a szabad akaratának útjában álló törvények ellen irányulnak.

MEGVESZEM

 

5. Madách Imre: Az ​ember tragédiája

Kötelező olvasmány volt középiskolában és mégsem volt unalmas, sőt, szerintem a magyar irodalom egyik legjobb alkotása, és ez nem csak olyan alapműveknek kijáró tisztelet, nem, én tényleg szerettem ezt a könyvet és lenyűgözött az a koncepció, ahogy Madách sorra veszi a történelem különböző korszakait.

Talán ha több ilyen olvasmány lenne a kötelezők között, akkor több diák szeretné meg az olvasást, ahelyett, hogy irodalmilag értékes, ugyanakkor mára már száraz és élvezhetetlen könyvekkel kínoznák őket.

Madách Imre: Az ember tragédiájaFülszöveg

Madách Imre miként Az ember tragédiája Ádámja a végső kérdésekre kereste a választ: szenvedésekkel és méltánytalanságokkal teli, tartalmas és mégis tékozló életében. Az ember tragédiája kérdései Madách kérdései. A magánéletében megélt megannyi keserűség, csalódás, lelki seb mintha valami szent összeesküvéssel segítette volna, hogy egy tehetséges, a mindenkori jobbért, igazért cselekvően tenni akaró férfi és írástudó nemzete egyik legnagyobb alkotását létrehozza.

MEGVESZEM

 

4. Stephenie Meyer: A ​burok

Én ugyan nem olvastam a Twillight szériát, de Stephanie Meyernek ezt a könyvét nagyon élveztem, ezért egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam, sőt ez a könyv sok szempontból hasonlít a lista elsőhelyezettjére. Ahogy ott, itt is a következő a kulcskérdés: a boldogság vajon többet ér-e, mint a szabadság? Mindkét könyv válasza pedig egy határozott nem.

A könyv hátránya, hogy egy kicsit talán túl hosszú, a történet lassan indul be, néhány kivételtől eltekintve pedig a karakterek sablonosak, ennek ellenére már csak a földönkívüli inváziós történet egyedisége miatt is érdemes elolvasni.

Stephenie Meyer: A burokFülszöveg

A ​Földet elfoglalta a világűrből érkező idegen faj, amelynek tagjai irányításuk alá vonják az emberek elméjét, miközben testüket érintetlenül hagyják. Az emberiség túlnyomó része feladta, az ő testük már csak egy burok. A betolakodók magukkal hozták a rák ellenszerét, megszüntették a háborúkat, a Földet paradicsommá változtatták. Saját maguk számára.

MEGVESZEM

 

3. Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

A lista harmadik helyezettje egy ijesztő és erőteljes történet egy olyan világból, ahol a nőknek nem lehet szabad akaratuk, az elnyomó rendszer csupán szülőgépeknek tekinti őket és egy olyan életet kényszerít rájuk amelynek végkimenetele nem lehet más, mint a lassú halál. Nincs remény számukra, csak a gyötrelmes alárendelődés.

Mivel nem rég olvastam, ez a könyv még mindig nagy hatással van rám. Ha esetleg te is azon gondolkozol, hogy elolvasd-e ezt a könyvet akkor ne gondolkozz tovább, csak olvasd el, hidd el, megéri. Ez egy igazi klasszikus disztópia, ami ráadásul nagyon jól van megírva.

Margaret Atwood: A Szolgálólány meséjeFülszöveg

A ​regény egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit.

MEGVESZEM

 

2. George Orwell: 1984

Erről a könyvről azt hiszem már mindenki hallott, ugyanakkor azt vettem észre, hogy sokan mégsem olvasták, pedig az 1984-nek most is fontos mondanivalója van, hiszen napjaink valósága sokszor félelmetesen hasonlít arra, ami ebben a könyvben le van írva, ahogyan a Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: A háború: Béke. A szabadság: Szolgaság. A tudatlanság: Erő.

Nagy tisztelője vagyok ugyan Milan Kunderának, azonban azt kell mondjam, hogy tévedett, amikor az 1984-től megfosztotta a regény jelzőt és egyszerű propagandának titulálta, hiszen ez a könyv nem egyszerűen elítéli a szocialista diktatúrákat, de útmutatásképp is szolgál minden ember számára, akik elnyomó hatalmak árnyékában kénytelenek élni. Az 1984 arra ösztönöz, hogy gondolkozzunk el azon, hogy milyen veszélyekkel jár az, ha egy ember vagy egy szervezet túl sok hatalommal rendelkezik az életünk fölött.

George Orwell: 1984Fülszöveg

“Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából” – írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2×2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban “csak” keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán. De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol.

MEGVESZEM

 

1. Aldous Huxley: Szép ​új világ

A Szép új világ egy olyan jövőbe kalauzol el minket, ahol a tudomány átvette az emberek élete fölött az irányítást, aminek hála nincs többé szenvedés a Földön. A probléma csak az, hogy ennek következményei vannak: az embereknek le kellett mondaniuk szabad akaratukról és minden olyan eszmét amit mi emberinek tekintünk, például Istent, a művészetet vagy az egyenlőséget, szemétre dobtak. Aki mégis ezeket követeli, az gyakorlatilag saját boldogtalanságát követeli, ugyanakkor ezen keresztül saját emberségét is.

Az elmúlt pár évben viszonylag sok disztópiát olvastam, de ez az egy mégis kiemelkedik közülök. Ez a disztópia bizonyítja, hogy mi, emberek igenis képesek vagyunk jobbak lenni, mint a körülöttünk lévő világ és azt a célt állítja elénk, hogy maradjunk emberek minden körülmények között.

Aldous Huxley: Szép új világFülszöveg

2540-ben a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer még az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát -, az nem akar mást, mint a boldogtalanságot.

MEGVESZEM

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.